A  samottok színe a sárgásszürkétől az izzásban levő élénkvörösig terjed. Vegyileg közömbösek, tömörek, mechanikai hatásokkal szemben jól ellenállnak. Minőségüket az MSZ írja elő. A tűzálló samottok Al₂O₃ + TiO₂ tartalma min. 30% legyen.

A kályhacsempék készítésben elengedhetetlen szerepe van a samottnak mint alapanyagnak. Ez abból is következik, hogy az összes felhasznált alapanyagok mellett a samott aránya jelentős általában 40-45 % körül mozog.

Fő funkciója a kályhacsempékben az csempe porozitásának kialakítása, amely a cserép hőtartó képességét biztosítja valamint az általában zsírosabb agyag soványítása azaz a feldolgozhatóság - pl. öntés, préselés - illetve a mázazhatóság biztosítása.

A samott valójában különböző - az alumínium oxid tartalomtól függő - hőállósági tulajdonságokkal rendelkező előégetett agyag !

Régebben az előégetett agyag ( samott ) helyett a természetes agyagpalákat is használták - innen a magyar műszaki életben elterjedt samottpala kifejezés is - de ezek ásványi tisztasága már nem felel meg a korszerű követelményeknek.

A samottot legegyszerűbben a darabos agyag égetésével állítják el alagút kemencékben. Az előzetesen tisztított, majd a hőállósági tulajdonságoknak megfelelően összeállított agyagkeveréket homogenizálják. Ezt követően a kiégetik a kemencében majd aprítják osztályozzák és csomagolják.

A samott ásványi tisztasága; tűzállósága; porozitása nagyon nagy mértékben befolyásolja a készítendő kályhacsempe tulajdonságát és jelentős hatással van a gyártás során esetlegesen felmerülő hibák kiküszöbölésében.

A samott árak a különböző minőségek és a szemcseszerkezet különbözősége miatt eltérőek. Minél porózusabb a csempéhez felhasznált samott- azaz kevés vagy alig található benne a 0,2 mm alatti őrlemény - annál jobb lesz a csempe hőfelvevő/hőtároló képessége, de ez ugyanakkor ronthatja a mázak illeszkedését azaz a háriszosodás gyors megjelenését.