Vissza a természethez
|
Napjainkban hallatlanul felgyorsult az ipar és azon belül az építőanyagok fejlődése, azonban ez a fejlődés igen súlyos problémákat is felvetett, mint pl. az energia árrobbanás, környezetszennyezés, a metropolisok válsága, stb. Ezen problémák megoldásához az egész ipari termelés folyamatát pontosan kell elemezni, és akkor néhány - egyébként magától értetődő - dolgot pontosítva négy axiómát lehet felállítani, amelyek birtokában lehet továbbgondolni feladatainkat.
a) Az ipar a termelés során a földünkből nyert nyersanyagot a földünkből nyert energiával dolgozza fel számunkra "hasznos" termékké.
b) Minden termék - csak idő kérdése - hulladékká válik.
c) Földünk akár mint nyersanyag, vagy mint energiahordozó - méreteiből adódóan - véges!
d) Ha az ipari technológiák nagyobb sebességgel állítják elő a "hasznos terméket" azaz a "hulladékot" mint a föld ún. feldolgozó vagy regenerálódó képessége, akkor előbb vagy utóbb egy hulladékhegyen fogunk ülni.
|
 Ha mindezt el akarjuk kerülni, akkor az ipari technológiákat és a velük előállított termékeinket "környezetbaráttá" kell tenni. Ehhez azon belül, hogy takarékosan bánunk a nyersanyaggal és az energiával, a végtermék egyszerű és olcsó újrafelhasználhatóságát kell elérni. Tehát olyan ipari termékeket kell előállítani, amelyeknek az újrafelhasználása a mindenkori technológiai fejlettség szintjén olcsón megoldható.
Múlt, jelen és jövő
A múltban az ember - aki nem kőből, fából vagy égetett agyagtéglából épített - döngölt földalapra vályogfalat húzott, tetejét sárral tapasztott fagerendás födémmel zárta, majd az ugyancsak fa fedélszéket náddal, szalmával, esetleg zsindellyel lefedte. A padlót döngölte, tapasztotta, a falakat körbetapasztotta, majd bemeszelte, s ezzel egy jó klímájú, takarékosan fűthető, könnyen karbantartható, tartós otthont teremtett. Ha idővel el kellett bontani, az is könnyen ment, sőt a jó faanyagot és vályogot is fel lehetett újra használni.
A mai építőanyagok előállításához, beépítéséhez, az épület üzemeltetéséhez és fenntartásához, valamint idővel az épület elbontásához igen sok energiára és szakmunkára van szükség, és a kiváló hőszigetelő, de gyenge hőtároló képességű falak még nem is biztosítanak egyenletes lakásklímát.
A jövő építési szemléletmódjának a múlt és a jelen tapasztalataira támaszkodva az
- ökonómiára (ésszerű takarékosságra) és az
- ökológiára (az élő szervezet és a környezet kölcsönhatására) kell épülnie.
Ezért szükséges, hogy olyan építmények szülessenek, amelyek:
- egészséges életmódot nyújtanak,
- nagyrészt természetes helyi anyagokból épülnek,
- a környezetükbe harmonikusan illeszkednek,
- hasznosítják a megújuló energiaforrásokat,
- a lehető legkevesebb hulladékot, káros anyagot és égésterméket bocsátják ki előállításuk, üzemeltetésük és szanálásuk során.
Ezen célok eléréséhez környezetkímélő anyagokat és technológiákat kell alkalmazni.
Az építkezés helyszínén, ill. közvetlen közelében kitermelhető építésre alkalmas természetes anyagokhoz - a mesterségesen előállított építőanyagok időről-időre felbukkanó hátrányai miatt - újra és újra visszatér az emberiség. A természetes és a mesterséges építőanyagok egymással szembeni előnyeit és hátrányait már sokan felsorakoztatták részben tudományos, gazdasági, részben érzelmi alapon. Azonban, hogy melyik a jobb erre a kérdésre ma is csak feltételes módban lehet válaszolni, mindig a körülmények döntik el, hogy az adott esetben melyik is a jobb, ill. a legmegfelelőbb anyag.
Föld- és vályogépítés
Az alföldi ember, aki csak nehezen juthatott kőhöz vagy fához nádfedeles vályogházat épített.
A föld- és vályogépítés technológiáit különböző szempontok szerint osztályozhatjuk, így pl.:
- hagyományos, ill. korszerű,
- száraz- vagy nedves
- tömör- vagy vázas
- monolit- vagy előregyártott.
A különböző technológiákkal, ill. azok különböző kombinációjából eltérő falszerkezeteket alakítottak ki a tiszta vályogtól a paticsfalon át a fa- és kővázas vályogszerkezetekig. A szerkezeti kialakítástól függően a vályogfalnak fő teherviselő, részben teherviselő, ill. csak térelválasztó szerepe van.
Fenti lehetőségek közül most egy préselt vályogtéglás épületet vizsgáltunk meg.
A préselt vályogtéglás építés
Az előregyártott, azaz vályogtéglás vagy vályogblokkos építéstechnológia továbbfejlesztett változata a nagynyomáson előállított préselt vályogtégla, melynek tulajdonságai felülmúlják a hagyományos vályogtégláét. A préselt vályogtégla vízzel, csapóesővel, ill. erózióval szembeni ellenállóképessége is jobb a hagyományosan készített vályogtégláénál, szilárdsági tulajdonságai a III.o. égetett agyagtégláéval közel megegyező.
A vizsgált, préselt vályogtéglából épített családi ház Slyuka László újkigyósi vállalkozó otthona, aki a kertje végében kitermelt "földből" és szalmából készített préselt vályogtéglát. ebből építette fel a saját családi házát. Ez az épület a környék lakóinak megnyerte tetszését, így az eredetileg csak saját célú tevékenység, a környékbeli lakók megrendelései hatására, kisvállalkozássá nőtte ki magát. Így jött létre "kisüzemi keretek között" a préselt vályogtégla készítése Újkigyóson.
Több ebből a vályogtéglából készített épület megtekintése és szemrevételezéses vizsgálata során azt tapasztaltam, hogy az épületeken nem láthatók a vályog hátrányos tulajdonságaiból (csekély húzószilárdság, nagy zsugorodás, vízérzékenység) származó károsodások, repedések, feltáskásodások, kitöredezések és élcsorbulások. Az utólag bevakolt házakról meg se lehetett mondani, hogy égetett-téglás, ill. vályogtéglás épület-e, csak az igen kellemes lakásklímából lehetett sejteni, hogy vályogépületről van szó. (Természetesen ezek a házak mind szigetelt betonalapon nyugodnak). |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum