Az épületbelsőben a gipszet a díszítésen túl vakolásra, felületképzésre használjuk.
Az emberek hamar felfedezték, hogy a gipszes vakolatok nagymértékben növelik az épület egyes szerkezeteinek, például a fafödémeknek a tűzállóságát, mivel anyaguk nem ég, sőt csökkenti az égés hőjét, mivel minden gipszes anyag kötött kristályvizet tartalmaz, és ennek elpárolgásáig a hőmérséklet nem emelkedik.
Ez eredményezte, hogy gipsztáblákat kezdtek alkalmazni az acélszerkezetű toronyházak tűzvédelmére. S amikor a gipsztáblák papírköpenybe öntésével azok húzó-hajlító szilárdságát megnövelték, megszületett a gipszkartonlap. A háború után a gipszkartonlemezeket Ausztriába áttelepült rigai mesterek kezdték gyártani.
A szárazépítés teszi lehetővé, hogy – szó szerint – máról holnapra készíthetünk vele szerkezeteket, épületeket, mintha azok a mesék elevenednének meg, amikor a király valami lehetetlent kért leánya kérőjétől, mondjuk hogy építsen fel egy palotát egy éjszaka alatt, s láss csodát, a kérés teljesült.
Komolyra fordítva a szót, néhány érv a gipszkarton lapok használata mellett: könnyű, kis szállítási költségű építőanyag; válaszfal, álmennyezet, tetőtérbeépítés szerkezeteként egyaránt használható. A gipszkartonlapokkal az építés egyszerű, alkalmas házilagos kivitelezésre is, ugyanakkor hatékony, gyors, és a szerkezetek méretpontosak. A szárazépítési technológiával nem viszünk fölösleges vizet a belső terekbe, a munka gyorsan és tisztán elvégezhető, rövid ideig tart, és a helyiségek azonnal beköltözhetők. Egy családi ház esetén az építési időt hónapokkal rövidítheti le a száraz szerkezetek alkalmazása.
Belvárosi épületátalakításoknál a könynyűszerkezetes rendszer kis tömege miatt általában nincs szükség statikai beavatkozásra, ez szintén költségcsökkentő. A válaszfalakat fém profilvázra vagy faszerkezetre rögzítendő gipszkarton lapokból készíthetjük. A vázszerkezet az épület vízszintes teherhordó és függőleges határoló részeihez kapcsolódik. A többrétegű borítás nagyobb mechanikai védelmet nyújt, javítja a fal akusztikai tulajdonságait, de a háromrétegű kialakítás inkább csak a magas tűz- vagy zajvédelmi követelmények esetén használatos.
Olyan falaknál, ahol a betörésvédelem is fontos, az építőlemezek közé acéllemez betétet erősítenek. A kétrétegű (kettős profilvázú) változat főként az elektromos vezetékeket vagy gépészeti berendezéseket tartalmazó válaszfal esetén ajánlott.
Falburkolat (szárazvakolat) kialakításánál a lapokat Rifix ragasztógipsszel erősítjük fel a teherhordó felületre. Ha ez nem alkalmas a teherviselésre, akkor a gipszkarton lapokat előre megépített tartószerkezetre szereljük. A kész felületet festhetjük, tapétázhatjuk. Semmiképpen ne meszeljük!
Fürdőszobafalként szintén használhatunk gipszkarton falakat, ilyenkor lehetőleg a zöld kartonnal borított impregnált lapokat használjuk. A nagyobb hőmérsékletkülönbség következtében előfordulhat, hogy az átszivárgó pára közvetlenül a lapok mögött csapódik le. A párazáró fóliával a szigetelést óvjuk, a pára ugyanis felszívódik a szigetelőanyagba, befülleszti, így az elveszíti eredeti funkcióját. Tetőtérbeépítéseknél a megunt, nehézkes lambéria helyett ma már általános a gipszkarton burkolat.
A gipszkarton lapokkal történő építés további előnye, hogy bár előre gyártott elemekkel dolgozunk, mind a lapok, mind a profilok rendkívül könnyen és gyorsan, egyszerű szerszámokkal méretre vághatók. Így szinte bármilyen méretű és alakú felületet alakíthatunk, ráadásul anyagtakarékosan: általában a levágott darabok is beépíthetők, ha a toldásokat okosan tervezzük. Figyelni kell az elemek szállítható- ságára. A lapok tömege  ugyan kicsi, de a nagy felület miatt a beépítéshez két ember kell. Éppen a magányos építtetőkre gondolva forgalmaznak 60 cm széles, „egyemberes" gipszkarton lapokat is.
Ami a tündér kezében a varázspálca, az a gipszkarton falaknál a glettelővas és a hézagológipsz. Az elemekből épített falak toldásait és a csavarok helyét ezzel a nagy szilárdságú, lassan kötő, könnyen eldolgozható és simítható anyaggal varázsolhatjuk ismét egységes és sima felületté.
Aki kissé hagyományosabban gondolkodik, és gipszkarton lemezek helyett szívesebben lát vakolt falakat maga körül, az nem csalódik: a gipszvakolat kiváló klímatechnikai hatású, hiszen a helyiségben alkalmanként keletkező fölösleges párát beszívja majd amikor a tér páratartalma újra csökken, kilélegzi.
Az utóbbi idők egyik új szerkezete a falfűtés-hűtés lehetősége. Az impregnált gipszkarton lapokra rögzítik a fűtő-hűtő csőrendszereket, majd ezeket az akár géppel felhordott, átlag 1,5 cm vastag gipszvakolatba ágyazzák.
Mindenesetre a gipszes anyagokat mindenütt megtaláljuk a mai építészetben: a gipszkarton szerkezetektől az újjáéledt Bauhaus-házakban alkalmazott elegánsan sima gipszvakolaton keresztül a „polgári" otthonok gipsz ornamentikájáig, vagy a teljesen könynyűszerkezettel készülő készházakig